A reménytelenség országa

10259371_847895071903381_1508564491_n

Vajon miért űzik el a diákokat Magyarországról? Miért lehetetlenítik el a továbbtanulást? Magyarországon vagyok most péntekig, vasárnap ide vezetett utam (illetve pontosabban nagybátyám), így van pár napom, hogy találkozzam a baránőmmel, barátaimmal, bejárjam  a várost. Meg is tettem ezt az elmúlt 1-2 napban és arra jutottam, hogy közel egy év távollét után, rettentően hiányzik a város, az ország. Nem a szar politika, nem az élhetetlen megélhetés, nem a kilátástalanság, hanem a város egyedülálló hangulata, az a rengeteg emlék ami ide köt, a gyönyörű magyar nyelv, az a néhány megmaradt jókedvű ember.

Ebédeltünk a Liszt Ferenc téren már emlegetett nagybátyámmal, aki nagyjából 15 évvel ezelőtt végzett az ISB-en és azt fejtegettük, hogy hogyan megváltozott az élet itthon ennyi idő alatt. Akkor még voltak lehetőségek és az egyetemisták fejében meg sem fordult, hogy külföldre menjenek. Hetente néhány délutáni/esti munkával megoldható volt hogy elköltözzenek, de ha másnem az, hogy el tudjanak menni szórakozni az egyetem mellett. Mostanra ez teljesen megváltozott. Ha egy diák nappali egyetem mellett szeretne munkát kapni, akkor maximum az 500-600 forintos órabérű munkákat fog találni. Alapvetően Magyarországon az egyetemeken nem gyakorlatközpontú az oktatás, tehát rengeteg időt elvesz, hogy otthon magoljanak a diákok. Emellett pedig, ha legalábbb havi 80 ezer forintot szeretne keresni valaki, akkor legalább heti 33 órát kéne dolgozni, ezzel a hagományos órabérrel. Tehát minden nap az egész napos előadások után még legalább 6-7 órát kéne dolgozniuk. Ezek a tények. És ebből a pénzből gyakorlatilag vajaskenyéren lehet élni. Mission impossible. Hol normális ez? Hogyan jutott ide az ország? Miért nem lehet egy 18-20 éves felnőtt ember felnőtt?

Ezek után pedig évek alatt eljutunk oda, hogy manapság a fiatal lányok között majdnem normális, ha valaki escortozik, vagy ha a diákok nem akarnak/tudnak egyetemre menni, vagy elmenekülnek külföldre. Hol normális ez? Ki fogja eltartani a szüleinket, ki fogja kitermelni a nyugdíjukat? De a kivénhedt tolvaj politikusoknak se lesz miből fizetni előbb utóbb a drága autóját..Rossz irányban haladunk és nem látom, hogy én, mint diák hogyan tudnék ezen segíteni. Egyszerűen kilátástalan itthon egyetemistának lenni, ha nem született az ember tehetős családba.

More adventure

1 Comment

  1. A magyar felsőoktatás egy bortány, pár egyetem/szak kivételével. Ukrajnából jöttem vissza érettségi után ls kb. a 2 évfolyam közepéig elegendő volt a tudásom matekból, kémiából és fizikából, hogy különösebb gond nélkül tanuljak és vizsgazzam műszaki egyetemen. Nem azért mert valami zseni lennék, hanem csupán azért, mert amit odakint az iskolában tanítanak itt az egyetemen megy az 1-2 évfolyamon.
    A Pestre költözés miatt kipróbáltam a hírhedt ELTE IK-t is. Bortány. Egy előadásnak azt nevezik ott, ha egy csávó végigolvassa a kivetítőn látható diákat, kérdés, extra információ nélkül.
    Így kötöttem ki Londonban. Inkább itt a levelezőn, mint ott nappalin vagy estin tanulni. A legnagyobb különbség, hogy amit itt tanulok, az érdekel is! És olyan formában van előadva, ami élvezhető. Nem száraz 25x másolt magolnivaló powerpointban vagy pdfben. Nem tudom ezt Magyarországon miért olyan kevés helyen fogják fel.
    A másik nagy gond a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer. Ez fentarthatatlan. Ez tény, kár vele vitatkozni, több kutatás is arról szól, hogy a mai népességöregedés ütemmel nem olyan sokáig oda érünk, hogy ez a rendszer leáll működni. Már most abszurdum, hogy hány ember be van jelentve tisztán főállásba azzal szemben hogy hány nyugdíjas/segélyes/rokkant van. A kormány viszont azt a lehetőséget is megölte, hogy magánnyugdíjunk legyen. Persze, lehet fizetni egy nyugdíjszámlára, 3x adozott jövedelemből, micsoda jóság. 🙂

Leave a Reply