Régi és új barátok

Mint azt többen olvashattátok a FB-os csoportban, szombaton tartottunk egy kisebb találkozót azokkal a diákokkal, akik idén szeptembertől Dániában kezdenek tovább tanulni. Azt gondolom, mindenki, aki egy új országba költözik, hátra hagyva minden családtagot és barátot, meg van illetődve kicsit, így minden támogatás jól jön, még ha ez csak néhány baráti jótanács is. Ebből kifolyólag összegyültünk  nagyjából 15-17-en. Azt gondolom, hogy első próbálkozásra ez nagyon jó, hogy ilyen sokan voltunk, kapcsolatot tudtunk építeni és egy kicsit “hazai” érzést tudtunk varázsolni idea Aarhusba, több mint 1500 km-re a valós otthonunktól. Ugyan, én most elmegyek pár hónapra, de talán karácsony előtt tartani fogunk még egy ilyen csoportos összeröffenést.

Öreg filozófus barátommal, Tamással, néhány sör kíséretében azon gondolkodtunk, hogy “Vajon mi lett volna,ha..?” Elképesztő dolgokra jöttünk rá, így egy év után.
Azok, akik olvasták még a régi blogot, vagy esetleg közeli ismerőseim, pontosan emlékezhetnek, mikor tavaly október végén írtam, hogy teljesen kiüresedett a pénztárcám, nincs munkám és kilátástalanná vált a helyzet. Akkor ajánlott be a Tamás a mostani munkahelyemre, egy másik, nagyon rendes magyar srác, Gábor által. Ez előtt egy évvel, a Tamás volt nagyjából ugyanebben a storyban, amiben akkor is a Gáborral beszélt, ám akkor még neki kellett munka. Na de, hogy ők honnan ismerik egymást? Mikor nagyjából 2 éve a Tamás öccse jött ki látogatóba, tök véletlenül összeismerkedett a Gáborral a buszon Aarhusban. Ennek köszönhetően jött rendbe az Ő és az én életem is.Elképesztő, hogy milyen “véletlenek” alakítják az emberek sorsát. Bár, én azt gondolom, hogy alapvetően ha teszünk a céljainkért, mindig kapunk segítséget, hogy elérjük azokat.

Mára ennyi, holnap kezdődik a pakolás, készülődés a kínai kalandra. Holnap innen folytatom.

More adventure

Leave a Reply