Külföldről külföldre

erasmus
Nagyon sok diákot elkap a lendület mikor elköltözik más országba s már pár hónap után azon gondolkodik, hogy vajon mi legyen a következő állomás? Ez a puszta szemlélőnek teljesen elvetemült, talán egy kicsit abnormális is lehet. Igen ám, de miért akarna bárki átlagos, “normális” életet élni? Nincs ezzel semmi gond szerintem. Tehát jön az ötletelés, hogy honnan, hova, mettől-meddig lehet tovább menni.

Nagy különbség van aközött, hogy valaki Magyarországról, vagy Dániából akar tovább tanulni. Én abból indulok ki, hogy az átlag magyar diák családja nem tudja megengedni magának, hogy a gyerek havi több száz-ezer forintért külföldön éljen. Ilyen esetben marad az Erasmus, de ahhoz is kell valamennyi pénz, hogy elinduljon az egész cserediák program (repjegy,kaució,stb.). Ugyanakkor, azok a diákok, akik itt Dániában élnek, dolgoznak, kapnak ösztöndíjat, meg tudják oldani, hogy félretegyenek és szülői segítség nélkül utazzanak, vagy részt vegyenek egy pár hónapos cserediák programban. Én megoldottam, tehát bárki meg tudja oldani.

Cserediák program:

Kicsit nehéz ezt a cikket úgy megírnom, hogy konkrétumokat hozzak fel, ugyanis minden egyetem és képzés más, így megpróbálom bemutatni az én iskolámat, így talán kapsz egy képet arról, hogy ez általában hogy működik.
Én a Business Academy Aarhus-on tanulok Marketing Management-et. Ez egy 2 éves alapképzés. Amint teljesitettük az első 2 szemeszterünket, lehetőségünk van a 3-t szemesztert külföldön, cserediákként folytatni. Itt több dologtól függ, hogy mik a lehetőségeid. Minden szakhoz tartozik néhány testvériskola, ahova lehet jelentkezni. Malaysia, Shanghai, Istanbul, Seoul és több város Canadán belül. Ezeknek a tandíját általában a mi iskolánk állja, a jelentkezőnek csupán a lakhatást, az utazást és az étkezést kell állnia. Természetesen a felvétel nem garantált, minden esetben kell motivációs levelet írni és néhány interjún részt venni.Szerintem ez elképesztő, hogy ennyi lehetőségünk van alig másodéves diákként.

Támogatást ehhez rengeteg módon lehet igényelni. Általában minden iskolának van saját ösztöndíj rendszere, akár rendszeres, akár egyszeri támogatás formájában. Ezeket mindig érdemes megpályázni.

Amennyiben nem tengerentúlra tervezünk menni, érdemes az Erasmust is végig gondolni. Apróbb támogatástól egészen komoly ösztöndíjakig, ( Lakás,költőpénz,tandíj ) mindent meg lehet találni. A weboldalt itt éritek el: http://www.erasmusprogramme.com/erasmus_scholarships.php

Érdemes megemlíteni, hogy az Erasmusnak van már olyan fajtája, ami kifejezetten olyan egyetemistáknak szól, akik vállalkozásba kezdenek. Nekik külön cserediák programot szerveznek. A weboldalt itt éritek el:
http://www.erasmus-entrepreneurs.eu/index.php?lan=hu#.VMi_sS5ll4Q

Dánoknál egyébként pedig megszokott, hogy a diákok nagyobb cégeknek küldenek levelet, amiben támogatást kérnek külföldi tanulmányokhoz.Általában “csak” 2000-5000 koronáig szokott terjedni az összeg. Ez valószínűleg a cég PR tevékenységi körébe tartozik és építi a cég jó hírét. Nem tudom, hogy külföldieknek is szoktak-e ilyen formában segíteni, de ez is egy lehetőség.

iternInternship:

Ez a lehetőség is egyetemtől és szaktól függ, ugyanis nem mindenhol része a szakmai gyakorlat az oktatásnak. Nálunk ez a 4.szemeszterben elvárás. Ennek a fél éves periódusnak a lényege, hogy egy céghez felvegyenek, limitált, 3-6 hónapos időszakra gyakornokként. A mi akadémiánk engedélyezte, hogy Dánián kívül tegyük ezt, sőt, még ki is osztottak néhány 10.000-15.000 koronás támogatást is azok között, akik külföldön találtak állást. Itt már igazán szabadságot kap mindenki, csak rajtunk és az elhivatottságunkon múlik, hogy milyen országban, milyen iparágban találunk állást.
Így történt, hogy az én kb. 20 fős csoportomból gyakorlatilag a többség “világgá” ment. Argentína, Egyesült Államok, Spanyolország, Franciaország, Bulgária, Lengyelország, Belgium, Nagy Britannia, Kína, Irország, szinte mindenhol vannak évfolyamtársaim. Ez nem csak azért nagyon jó, (mert mindenhonnan kapok Snapchatet) mert így a diákok sok tapasztalatot gyűjtenek a különböző utazások kapcsán, hanem azért, mert miután elvégeztük az egyetemet, megannyi kapcsolatunk lesz a világ minden részén, ami később aranyat fog érni. Nem mellesleg, lehetőséget kapunk, hogy elkezdjük az üzleti kapcsolatainkat építeni és eldönteni, hogy milyen iparágban szeretnénk később elhelyezkedni. Általában a gyakorlati állás nem fizetett, viszont legtöbb esetben amint letelt ez a fél év, felszoktak ajánlani teljes állást azoknak, akik jól végezték a munkájukat.

Summer School

Summer school:

Itt a nyár, szabadság! Nos, ha az ember szeretné valamire vinni, akkor ezt nagyjából középiskola vége után el is felejtheti. Legalábbis, nekem nem volt olyan nyaram, amit ne dolgoztam volna végig azóta. No! De a lényeg, hogy lehet néhány hetes nyári iskolákba jelentkezni, ami úgyszintén utazási lehetőség. Én még konkrétan nem látom át, hogy ennek pontosan mi értelme, hiszen diplomát nem fog az ember pár hét alatt szerezni, ugyanakkor, ha van olyan kisebb témakör, amire specializálódni akarunk, akkor valószínűleg találhatunk ehhez kapcsolódó nyári képzést. Nem mellesleg egy önéletrajzon se fest rosszul egy Oxfordon, vagy Harvardon szerzett pecsét, még ha csak nyári képzésről származik is. Ma utána jártam ezeknek, és Oxfordon általában 400.000 forint körül van egy egy hetes képzés, Harvardon lényegesebben drágább, 700-800 ezer forint csak az oktatás és ugye ehhez még a vízum és a repjegy is hozzá jön. Természetesen lehet kevésbé népszerű és távoli egyetemre menni, az valószínűleg olcsóbb is.
Mikor az embereknek az ilyen terveimet mesélem és valami cinikus választ kapok, hogy “miért pont téged vennének fel az Oxfordra”, akkor mindig arra gondolok, hogy ha mindenki visszakozna az ilyen kishitű megjegyzések miatt, akkor senki se járna valószínűleg ilyen híres iskolákba, vagy senki sem költözne külföldre. Nem szabad hagyni, hogy visszahúzzanak a borúlátó kritikák, muszáj bíznunk magunkban és nagyot álmodni, csak így juthatunk előre!

 

More adventure

Leave a Reply