Szakmai gyakorlatról objektíven

A következő cikkben szeretném a saját tapasztalatom és meglátásom szerint elemezni a manapság egyre népszerűbb, több egyetemen kötelező szakmai gyakorlatot. Alapvetően két szemszögből érdemes megvizsgálni a problémát: a munkavállaló (gyakornok) és a munkáltató szempontjából.

Mi a célja szakmai gyakorlatnak?

Gyakornok szempontból az, hogy tapasztalatot szerezz az adott szakterületen, hozzászokj a főnök-beosztott kapcsolathoz, a munkahelyi környezethez és a munkával járó kötelezettségekhez. Ezek együtt egységesen eredményezik azt a tudást, amire építve később könnyebben tudsz munkát találni és beilleszkedni a munkahelyi környezetbe. Emellett, sok egyetemen a szakmai gyakorlat kötelező része az oktatásnak, sőt, a szakdolgozat gerincének is az tapasztalat szolgál. Tehát a diák legfontosabb feladata a tanulás. De vajon közös-e ez a cél a munkáltatóval együtt?

A munkáltatónak két célja lehet a gyakornokkal. Az első, hogy egy olyan munkaerőt képezzen ki, aki a gyakorlati munkaviszony lejártával készen áll teljes munkadidőben állást vállalni az adott cégnél. Ehhez elengedhetetlen, hogy a cég emberi erőforrást fektessen a gyakornokba. Pontosabb, egy szakember/menedzser/mentor szignifikáns időt és energiát kell fektessen a diák oktatásába. Ezzel a stratégiával a cég megspórólja az általános betanítási idővel járó költségeket, ami egy új, teljes munkaidejű alkalmazottnál többnyire legalább 1-3 hónap. Ez tehát egy win-win szituáció, ahol a diák tudást nyer és esetleges állást, ha sikeresen teljesíti a gyakorlati munkaviszonyt, a munkáltató pedig minimális pénzügyi befektetéssel – hiszen a gyakorlat általában alacsonyan, vagy egyáltalán nem fizetett – kiképzett egy új munkaerőt. (A mentor oktatásra fordított idejéből eredő munkaelmadarás, esetleges extra fizetést nem vettem számba).

goals

Ám néhány esetben a céget egész más, kevésbé nemes cél vezérlni: szimplán az ingyen munkaerő. Ez akkor történik általában, ha a cég alacsony budgettel üzemel és/vagy nem szükséges vagy nem lehetséges új alkalmazott felvétel. Ilyen esetben a cég általában azt a célt helyezi előre, hogy egy adott szakterületen dolgozó menedzsert felmentsen az egyszerűbb adminisztratív munkák alól, így ennek az alkalmazottnak több ideje fordul a fontosabb, több tapasztalatot és szakértelmet igénylő munkára. Természetesen a diák oktatása ebben az esetben csak “mutatóban” van, nem valódi, hiszen a cégen belül a senkinek sem célja időt és energiát fektetni gyakornokba, hiszen, ha nem terveznek felvenni új munkaerőt, kiképzésre sem szükséges időt fordítani. Igy alakul ki az a helyzet, amivel már évtizedekkel ezelőtt is viccelődtek, hogy “csupán a kávét főzni fog” a munkája során. Ez esetben a diák általában csak egyszerű, főleg adminisztratív munkákkal dolgozik, kihívások nélkül és valójában az adott szakterületről vajmi keveset tanul.

A saját élményem azt gondolom, a második kategóriába tartozik. A kezdetektől nem jött szóba, hogy új alkalmazottat vegyen fel a cég,s a hozzám rendelt menedzser is elképesztően elfoglalt volt ebben a három hónapban, így az oktatásra se jutott túl sok idő. Ennek ellenére, ugyanakkor rengeteg dolgot tanultam, hiszen ez rajtam is múlt. Néhány kollégámmal kifejezetten jó kapcsolatot építettem és a tőlük kapott visszajelzések alapján nagyjából összeállt a kép, hogy mi az, ami az erősségem és hol tudok még sokat fejlődni. A cég kultúráját is megismertem, hozzászoktam a mindennapi felelősségvállaláshoz (noha nem ez az első munkahelyem, egyetem mellett három évig étteremben dolgoztam) és ahhoz, hogy hogyan kezeljek különböző szituációkat, nézeteltéréseket. Kipróbáltam magam marketing területen, ami kevésbé volt izgalmas, de részt vettem értékesítésben is, ami pedig nagyon hozzám illőnek bizonyult. Ebből kifolyólag egy hatalmas leckét tanultam: mi az, ami kevésbé szeretnék foglalkozni és mi az, amivel mindenképpen.

Mindenképpen érdemes és hasznos szakmai gyakorlat mellett dönteni, ám fontos, hogy mielőtt kiválasztjuk a céget, legyünk körültekintők, tájékozottak és tartsunk ki az elvárásaink mellett, hiszen nagy különbségek lehet a gyakorlat kimenetelét tekintve.
Summa summárum, az elmúlt három hónap tapasztalata és ez a cikk biztos választ adott arra, hogy kell lennie egy diák platformnak, ahol szakmaigyakorlatokról lehet blogot, beszámolót írni, ezzel segítve más diákokat. www.studentblogs.org lesz a megoldás.

 

More adventure

Leave a Reply