Létezik utópikus munkahely?

Az előző bejegyzésben olvashattátok, hogy jelentkeztem az iPaper A/S nevű céghez dolgozni. Az elmúlt két héten történt felvételi – interjú folyamatot és a munkahelyi körülményeket szeretném bemutatni. Annak ellenére, hogy abszolút red-neck vagyok továbbra is koromból fakadóan, már volt szerencsém Magyarországon dolgozni multinál fél évet, Kinában fél évet és Dániában rész munkaidőben is bőven. Ezekből szerzett tapasztalatom alapján próbálok egy objektiv képet adni a dániai munkakörülmények sokszinűségéről.

3 héttel ezelőtt Október 26-án csütörtök délután találtam LinkedIn-en a nyitott sales poziciót. Még aznap délután elküldtem az önéletrajzom, majd később aznap kaptam egy választ, hogy csatoljak egy motivációs levelet. Ezt még aznap éjszaka megirtam, kipróbáltam a cég termékének próbaverzióját és azt is integrálva a PDF-be elküldtem a jelentkezésemet újból. Erre másnap kaptam is választ, hogy várnak az első körös interjúra következő héten. Ez a legutóbbi, kinai interjúval ellentétesen borzasztó könnyen ment. Mosolyogva, kávéval fogadtak és pár percnyi “small talk” után leültünk a tárgyalóba.  Nem volt semmi stressz annak ellenére, hogy rögtön a sales menedzserrel volt az egy órás megbeszélés. Átbeszéltük az önéletrajzomat, a poziciót, de mindent csak csak érintőlegesen, nem teljes részletében. Az egy óra elteltével pedig  elköszöntünk és mondták, hogy majd értesitenek.

Három nappal később jött a válasz, hogy várnak a második fordulóra, amin már a cég vezérigazgatója és részt fog venni. Ez az úgyszintén egy órás beszélgetés már sokkal részletesebb és – noha nem mondanám nehezebbnek, hiszen csak öszintén kellett beszélnem a saját tapasztalataimról és tudásomról – talán embertpróbálóbb volt. Nehéz szavakba önteni, hogy pontosan miért izgultam és találtam mégis csak nehéznek, de talán azért, mert ilyen stresszhelyzetben mindig előjön az ember bizonytalansága, talán tapasztalatlansága is, plusz az, hogy külföldi vagyok, most fogok csak diplomázni és hasonló kishitűségek. Sok kérdés volt az előző munkahelyekkel kapcsolatban, hogy pontosan mivel foglalkoztam – napi szinten – egy-egy ehhez kapcsolódó lehetséges problémát hogyan oldanék meg; miről és hogyan fogom megirni a diplomamunkámat; hogyan kezelném a cég ügyfeleit; stb. Az izgulástól eltekintve szerintem jól ment az interjú. A cég képviselői továbbra is abszolut  nyugodtak és nyitottak voltak. A beszélgetés végén pedig másnapra igértek választ.

photo

Igy is lett, szerdán kaptam a telefonhivás, hogy ha továbbra is érdekel az állás, engem választottak. Igy én még aznap délután bementem a cég irodájába, hogy átnézzük együtt a szerződést és ha minden jól megy, alá is irjuk – és itt kezd érdekessé válni ez a bejegyzés. Eddig rólam szólt többségében a beszélgetés, ott, akkor előszőr kaptam igazi betekintés abba, hogy hogyan is működik egy Dán cég és milyen valóságos értékeket kaphat egy munkavállaló a fizetésén felül.

Őszintén szólva, talán a Magyar gyökerek miatt, talán a kinai tapasztalatok miatt, én abszolút abban a tévhitben voltam, hogy a fizetés a legfontosabb egy munkahely választásnál (természetesen azon túl, hogy a poziciónak megfelelőnek kell lennie). Nos, rengeteget tanultam ebből. Mondanék néhány példát, ami számomra elképesztő, ám itt teljesen normális Dániában (legalábbis, ennél a cégnél). Évente 30 nap fizetett szabadságot vehetsz ki, amit az emberek többsége ki is vesz. Elképesztő fontos, hogy jól érezd magad a munkahelyeden, ebből kifolyólag sokat tesznek a céget az alkalmazottak jólétét illetően. Hetente a munkahét összesen 37 óra aminek a végén a munkatársak általában közösen megisznak egy sört/kávét egy ping-pong meccs mellett vagy épp PlayStationözés közben. Az egészségbiztositást a cégek fedezik; de ezenfelül a nyugdijat is a cégek fizetik. Ezt a listát lehetne még tovább bőviteni, de az alap körülményeken felül sok dolog múlik az adott cég méretén, kultúráján ezért nem szeretnék túlságos általánositásba fogni. A lényeg, hogy elképesztően jók a körülmények, szinte kicsit hihetetlen is számomra.

writing-a-sales-letter

Aláirtuk véglüs a szerződéseket és Januártól kezdődik a valós munkavégzés, addig sajnos/nem sajnos be kell fejeznem a szakdolgozatomat, mert annak a leadási határideje is Január 2-án lesz. Nagyon izgatottan várom a munkakezdést, azt gondolom, hogy ez egy remek lehetőség és gyakorlatilag nem is kivánhatnék jobb helyet a pályafutásom kezdetén. Hatalmas megtiszteltetés és nagy büszkeséggel tölt el, hogy külföldiként; úgy, hogy még 2 hónap van a diplomaosztásig, már is találtam egy olyan céget, ahova felvettek. S ráadásul nem csak egy neve-nincs, középszerű helyre, hanem egy remek céghez, remek emberekkel, termékkel és körülményekkel. Cheers.

 

 

More adventure

Leave a Reply