Hogy is néz ki a jogosítvány témakör Dániában? Ez egy olyan témakör, amit már egy kicsit “advancebb” diákok illetve olvasók számára lehet érdekes. Persze lehet érdekes akkor is, ha már van jogsid és soha nem fogsz egyáltalán Dániában járni, de olvasnál valami a reggeli kávéd szürcsölése közben. Vágjunk bele!

A kezdetek.

Először is, abban biztos voltam, hogy noha középszinten megértem és tudok beszélni dánul, de a KRESZ-t megtanulni és vizsgázni ezen a nyelven túl nagy és felesleges kihívás lenne. Körbenéztem az interneten, hogy találni-e angol nyelven jogosítvány oktatást. Ha ezt angolul írod be, nem sok sikered lesz, általános tájékoztatókat találsz főleg a meglévő jogosítványod validálásáról Dánián belül. Apró, de hasznos trükk, érdemes dán nyelven keresni Google-n. Így tettem majd eljutottam az elképeztően kreatív, “http://koerekort-paa-engelsk-aarhus.dk/” weblapra /ez annyit tesz mint “http://jogositvány-angolul-aarhusban.dk”. Először az volt az érzésem, hogy “hát, ezen a neven nem sokat gondolkodott a kollega”, így elkezdtem kicsit utánajárni és olvasni pár értékelést. Szerencsére sokan jártak itt előttem, az oktatót érdekesnek, jó humorúnak találták, úgyhogy beneveztem én is.

A folyamat úgy néz ki, hogy hétvégente volt 4-5 óra ahol elméleti oktatást kaptunk, majd ahogy túl jutottunk nagyjából 3-4 heti anyagon, elmentünk egy egész délelőttös tanpálya oktatásra, majd mindenki mehetett vezetni, forgalomba. Igen, tehát az elméleti órák fele és pár óra tanpályás bohóckodás után beülhetsz egy autóba és nekiveselkedhetsz a vikingek földjének. Szerintem teljesen szürreális, de utólag belátva, nem egy nagy ördöngősség vezetni, engem az rémisztett meg, hogyha minden hülyét így beengednek az utakra, akkor mi az esélye annak, hogy engem nem öl meg egy másik hozzám hasonló kezdő? Nyilván, az oktató, aki mellettem ült, lenne erre a garancia, de kérem alásan, ez azért édes kevés.

Long story short, az oktató egy elképesztő figura, aki közel 20 évig volt orvos az USA-ban, most pedig itthon, Dániában KRESZ-t oktat és éli a hygge életet. Nagyon értelmes, tényleg jó a humora és minden órát feldobott valamilyen baromi bizarr, horrorisztikus történettel, csak hogy érezzük a súlyát a dolgoknak.
Erről bővebb cikket itt találtok. 

Vezetéstechnikai tréning

Na, ahogy végig haladtam Április végétől egészen Júniusig az elméleti anyaggal, jöhetett egy következő próba. Ez pedig a vezetésteknikai tréning, ami Magyarországon nem kötelező, itt viszont teljes mértékben az. Gyakorlatilag annyit jelent, hogy teljes Tokyo Drift hangulatban *igen, itt nyomd be a Teriyaki Boyz-tól ezt a számot, amit a Fast & Furious-ban hallottál* szaggatsz a tanpályán, ami fel van öntve különböző ipari mennyiségű síkosítóval. Volt nagyjából 10 különböző feladat, ahol azt kellett tesztelned és megtanulnod, hogy az autó hogyan reagál, ha erősen fékezel. Kanyarban, csúszos talajon, száraz talajon, egyenes szakaszon és ezeknek a kombinációi. Legtöbb diáknak az volt a gondja, hogy mikor az kérte az oktató, hogy igenis, menjen 60-al és utána lépjen tökig bele a fékbe, akkor ezt nem merték megcsinálni. Én nyomtam, huztam, fékeztem, kipördültem, mindent amit lehet, mert jobb ezt kipróbálni biztonságos körülmények között, mint télen a jeges úton, emberek között.

Elméleti vizsga

Erre akkor van lehetőséged, ha már befejezted az összes elméleti órát és utána voltál orvosnál, ahol egy vagyonért rád néz az orvos és ad egy papírt arról, hogy egészséges vagy. Na, nekem ez mind megvolt, és kaptam is Július végére egy időpontot, amire nem tudtam elmenni, mert valami borzasztó pusztulatos ételmérgezést kaptam – ott, akkor még az is kétséges volt, hogy megérem-e a másnapot. Nos, bő egy hónappal később pedig sikerült összeszednem magam és kérni időpontot. Itt úgy néz ki a KRESZ vizsga, hogy 25 képet látsz a kivetítőn, amihez feltesznek 4 kérdés, amire “igen/nem” választ kell adnod. Csak azok a képek számítanak helyesnek, ahol nem volt hibád. Ha egy képnél egy, vagy több hibád van, akkor az a kép bukta. 5 képet lehet hibázni, 6-nál már újra kell vizsgáznod.

Az elméleti képzés közben kaptunk három havi hozzáférést egy online platformhoz, ahol gyakorlatilag próba teszteket lehetett írni. Én viszonylag lazán vettem ezt, de azt is írhatnám, hogy szartam a dologra. Egyébként, lejárt a hozzáférésem mostanra, így a vizsga előtt egy héttel döntöttem úgy, hogy befizetek néhány koronát és gyakorlok még, mert hát ebből mi baj lehet. Akkor jöttem rá, mikor újra beléptem a rendszerbe és láttam, hogy a 3 hónap alatt 24 vizsgát csináltam meg, amiből 23-on megbuktam. Nos, gondoltam, ez így igencsak kínos lesz. Valami megváltozott bennem, megéreztem a súlyát, hogy így, ezzel a “ki ha én nem” hozzáállással nem fogok átmenni a vizsgán. Így eldöntöttem, hogy oké, akkor most egy 10 napig, hétvégén és hétköznap is minden szabadidőmet erre fogom áldozni az edzések mellett. A vizsga előtti nap jutottam el oda, hogy magabiztos sikerült 5 teszten átmennem zsírorba, néhány hibával.

Ma pedig meg volt a vizsga is. Érdekes volt, mert csak egy Filipínó lány és én voltunk, de ő neki valami gondja volt a papírjaival, úgyhogy nem vizsgázhatott, így csak én és a rendkívűl szimpatikus vizsgabiztosasszony voltunk a teremben. Abszolút olyan hangulata volt a dolognak, mintha valami XXX felnőtt film kezdetét forgattuk volna, kb. 50-es, szőke nő próbálja a távirányítóval a vizsgát elindítani a kivetítőn, de nem megy, így a diák segítségét kéri. No joke, tényleg vagy 15 percet szenvedtünk a DVD lejátszóval, mire sikerült átálítani a nyelvet és elindítani a vizsgát. Én viszonylag könnyűnek találtam, de ez csak az elmúlt pár nap rendkívűl elhivatott felkészülésének köszönhetem, ebben biztos vagyok. Lement nagyjából 20 perc alatt a teszt, majd pár perc szünet után meg is kaptam az eredményt. A 100 állításból 1-et hibáztam, úgyhogy 99%-os lett a dolog. Nem rossz, gondoltam, azután a 23 elbukott gyakorlás után.

Forgalmi vizsga

Erre akkor van lehetőség, ha átmentél már az elméleti vizsgán. Itt ami különbség a Magyarországon lévő vizsgához képest, hogy nem kell lefizetned a vizsgabiztost, sőt, itt egész konkrétan egy rendőr ül melletted az autóban, az oktatódon kivűl. Kicsi a rakás, de az én esetemben, aki angolul szeretné a vizsgát csinálni, annak kötelező hivatalos fordítót igényelnie. Ezt az autósiskola biztosítja, neked csak fizetned kell érte. Ez nekem kicsit fura, hiszen én megérteném, ha azt mondják dánul, hogy “jobbra, balra, előre”, de valószínűleg jobb félni, mint megijedni, hiszen stresszhelyzetben az ember nyelvtudása hamar beadja a kulcsot, furcsa módon. Így vagy úgy, de a sofőrrel együtt így 3 fő vág neki az izzadságszagú forgalmi vizsgának az ember.

Én hogy éltem meg? A vizsgát megelőzően nagyjából 10-15 órát vezettem, nagyjából 4 hónapnyi idő alatt, tehát nem volt sűrű a beosztás. Igaziból nincs értelme kritizálnom az oktatóm, de a lényeg az, hogy a vizsgát megelőzően (még extra órákat is vettem) nem volt olyan alkalom, amikor 45 percet (ne vicceljek, 20 se..) úgy vezettem volna le, hogy ne “követtem” volna el valami förtelmes hibát, amiért legalább kiakadt, esetleg felemelte a hangját vagy átvette a kormányt/féket/gázpedált a vezetés közben, de lényegébben leszidott minden apró hibánál. Nos, velem ezzel azt érte el, hogy csak egyre kevésbé voltam magabiztos és még több hibát követtem el. Noha minden vágyam az volt, hogy gyakoroljak és tökéletesen csináljam a dolgokat, de ha nincs pozitív visszaigazolás és sikerélmény, lehetetlen önbizalmat építeni.

Így jött el a vizsga előtti nap, vasárnap. Egésznap nap azt éreztem, hogy ha eddig egy órán se sikerült “tökéletesen” vezetni, hogy vajon fog a vizsgán, mikor még extra nyomás is lesz rajtam. Nagyon stresszelt a dolog, aludni is alig tudtam, őszintén, magamra se ismertem. Nem emlékszem, mikor tartottam valamitől ennyire. Reggel 10.15-kor indul a vizsga, előtte még vezettünk egy órát, ahol már “közel tökéletesen” ment a dolog (tehát itt még kaptam további 5-10 kritikát, megjegyzést, “ezt hogy nem lehet tudni” kommentet). Ahogy elindult a teszt, azt éreztem, hogy már tudom az összes szabályt, de anyi fele kell nézzek meg figyeljek, hogy jobb, ha lassan és óvatosan vezetek. Ezzel azt értem el, hogy megbuktattak. Alapvetően pozitív volt a vizsgáztató rendőr, jelezte, hogy jól vezetek, mindenre figyeltem, de ha például egy Hétfői reggeli csúcsforgalomba a 60-as táblánál 40-45el araszolok, akkor az “veszélyes” lehet…Hát, ott a helyszínen ez kissé bosszantot, tök bullshitnek éreztem a dolgot, de azóta retrospekívbe máshogy látom. Valójában csak több önbizalommal kell vezetnem, a forgalommal megegyező sebességgel, hiszen tudom, hogy ismerem már a szabályokat és nincs mitől tartani.

Második próba.
Rögtön egy héttel későbbre foglaltam időpontot a következő tesztre. Nem vettem extra órákat, nem gyakoroltam a szabályokat, mindössze azzal a gondolattal vágtam neki, hogy “Igen, képes vagyok rá, meg tudom csinálni.” Talán ez volt a legfontosabb és egyben a siker kulcsa is. A vizsga elején most is volt néhány kérdés az autóval kapcsolatban, majd kiszálltunk és az motorolajról kellett néhány megjegyzést tenni és bemutatni, hogyan lehet lemérni a szintjét. Ezután elindultunk, megint csak egy rendőr (nem az előző) és a fordítóval hárman. Sokkal jobban ment a vezetés, a parkolás is sikeres volt, talán egy-két apró hibát véthettem, de ennek ellenére is mikor visszaértünk a rendőr ennyit mondott “Så du skall få kørerkort i dag”, ami annyit tesz, hogy “Na, akkor te ma jogsit kapsz”. Nagyon örültem, rögtön át is adta az idéglenes papírt, amivel Norvégiába, Svédországban és Dániában vezethetek, mig a következő 2-3 hétben kiküldik a rendes, nyomtatott jogosítvány kártyát.

Árak

Itt ugrik a majom a vízbe. Mint minden Dániában, ez is elég standardizált, nehogy aztán verseny legyen a cégek között! Egy jogosítvány “csomag” ára 13-14.000 DKK körül van, amibe beletartoznak az elméleti képzések, az online platform és a forgalmi vizsga. Ezen felül kell magadnak fizetned az orvosi papírt, ami extra 600 DKK, az elméleti vizsga árát, ami újabb 600 DKK, az elsősegély tanfolyamot, ami újabb 500 DKK, majd a forgalmi vizsgát, ami autóbérléssel, fordító fickóval együtt nagyjából 2400 DKK. Ha ezt összeadjuk, összességében 18.100 DKK-ra jövünk ki (724.000 HUF) ami valami pusztulatosan sok. Sokan kérdezték, hogy “miért nem repülsz haza és csinálod meg itthon” – jó reggelt minden kedves olvasónak. Dániában van egy bejelentett, teljes munkaidős állásom, ahonnan nem szokás eltűnni 1-2 hónapra. Végig gondoltam, matekoztam és egyszerűen a kiesett idő, energia és transzport árak miatt nem érte volna meg, még ha meg is tudom oldani. Másik pedig, hogy bennem jobb érzést kelt, hogyha meg van fizetve az oktató és azért enged át, mert a tudásom megfelelő, nem pedig azért, mert fizettem extrát a pult alatt. Lehet, hogy ez általánosítás, de ha az ember kismillió ilyen történetet hall, akkor elgondoklodik, hogy lehet, hogy van igazság mögötte.

Összességében egy érdekes kaland volt ez a jogosítvány történet. Nem azért csináltam meg, mert jövőhéten autót szeretnék venni, hanem mert nem akarom tovább halasztani. Itt alapvetően nincs szükségem autóra, de ha Magyarországon járok, vagy máshol a világon, akkor bérelni se tudok, jogsi nélkül. Ez már rég óta zavart, ezért vágtam bele most.

A következő időszakban sok új tartalom lesz Dániával-, karrierrel-, továbbtanulással kapcsolatban és ennek néhány része csak emailben fog kikerülni. Ha érdekel, olvass tovább.

Érdekel
2018-10-17T21:19:32+00:00October 14th, 2018|

Leave A Comment