Olvasási idő: 5 perc

Mivel Magyarországon is közkedvelt nyaralóhely Tájföld, így azt gondoltam, ezt a bejegyzés különösen hasznos lehet. Az elmúlt két hétben bejártam Krabi-t, Phi Phi szigeteket és végül Phuketet. Koh Lanta maradt ki egyedül, de arról is lesz néhány szó később.  Ami igazán fontos egy jó nyaralás- illetve utazástervezésnél, hogy tudjuk, mit várunk a helytől. Ebben próbálok tanácsot adni, hogy melyik helyen pontosan mit tud lehet csinálni, illetve nekem milyen szubjektív véleményem van a helyről. Take it or leave it.

Krabi

Az első Chiang Mai-ban töltött hét után úgy éreztem, hogy tovább kell lépjek és itt az ideje valami tengerparti, de lényegében más hangulatú városba kell menjek. Bangkokba ment a repülő, majd onnan átszálltam és közvetlenül Krabin landoltam. Ez normális esetben nagyjából 5-10.000 HUF, ha az ember egy nappal előtte veszi meg (nem ajánlom) akkor inkább 40.000 HUF körül van. Such as life. A reptérről transferbusszal lehet bejutni a városba, ami nagyjából 1200 HUF. Mivel Krabi egy félsziget, rengeteg különböző strand van, illetve város rész amit érdemes meglátogatni.

Ao Nang

Ez a leglátogatottabb, amolyan kiinduló pont a legtöbb ember számára, különösen, mert hajóval innen szinte bárhova el lehet jutni. Hatalmas sziklák, hegyek ölelik körbe az öblöt, a viz szép tiszta és hosszú a strand is, úgyhogy abszolút nem számít túl turisztikusnak. Alapvetően a legtöbb vendég itt vagy nyaraló pár/családok, vagy nyugdíjasok. Nemzetiségileg hatalmas keverék, nincs túlnyomó kínai, orosz vagy bármilyen nemzet, ami kivételesnek mondható Tájföldön. Az árak abszolút nem elrugaszkodottak, az országhoz képest olcsók. Van lehetőség piacon és éttermekben is enni. Az éjszakai élet alapvetően élő-zenés bárokban manifesztálódik és abszolút nyugis, barátságos környék. Én abszolút tudom ajánlani – hostelek közül pedig a StayIn hostelt.

Tonsai

Ez egy rövid, csak hajóval megközelíthető strand rész. Egy kedves volt gimis osztálytársam ajánlására látogattam ide. Alapvetően ez a hely egy hegymászó paradicsom, a tengerpart és a dzsungel is körös-körül van véve hegyekkel, ahol túristák 10-20 as csoportokban másznak. Lehetőség van hajós túrára is, ahol kivisznek a tengerre egy szikla/szigethez és egész délután lehet mászni. Ennek a díja nagyjából 12.000 HUF. A víz elképesztő a parton, abszolút ajánlani tudom, ha valaki a mászás iránt érdeklődik. Ezután pedig megosztanám a személyes élményemet.

Reggel 10-körül mentem át Ao Nang-ról egy tutajjal, ami nagyjából 10 perc volt. Igazi, kőkemény “backpacker” lévén nem foglaltam még aznapra alvóhelyet (igen, ez véleményes lehet, de így flexibilis tudok maradni a programokkal illetve az utazásokkal) így érkezéskor pár helyet meglátogatva konstatáltam, hogy minden egyes hely teli volt. Végül, a partol kb. 20 perc sétára, a dzsungel bejáratánál betértem a hajós/mászós utat szervező bódéhoz. Kiderült, hogy csak akkor indítanak ilyet, ha legalább 5 jelentkező van – na ebből én voltam az első, s hozzátették, hogy nincs szezon még, úgyhogy valszeg nem is lesz másnapra senki. Ellenben, van helyük egy bungalowban, csupan 2000 HUF/éjszakáért. Én kapva kaptam az alkalmon, hiszen ez még Ázsiában is elképesztő olcsó. Na olyan is volt. Még egy 10 perces séta a szeméttel, sárral árasztott dzsungelben, romos házak között, majd két thai figure segített megtalálni a “helyemet”. Ez egy másik 5 emberrel osztott nád bungalow volt, és nehéz szavakba foglalni, de életemben nem éreztem ennyire azt, hogy nem kéne ebbe belemenjek. Az úton odafele közölték, hogy nincs víz, wc kb. 10 perc sétányira van, áram pedig egyáltalán nincs – majd jött a hab a tortán. Közölték, hogy kulcs nincs, és ha éjszaka bejön egy állat, csótány, majom, kigyó, akkor ne aggódjak, csak aludjak tovább, nem bántanak. JESUS. Lepakoltam a hátizsákom, majd lementem a partra ebédelni. Itt kb 2 órát őrlődtem, hogy alapvetően félek a kültéri mászástól a magasság miatt, botrányosan fos a szállás, és éjszaka meg jönnek az állatok. Arra jutottam, hogy ugyan, mi a jó istenért csinálom ezt magammal? Ha itthagyok mindent, akkor is összesen (a deposittal együtt) 8000 HUF-ot bukok. Vissza mentem az tulajhoz, majd közöltem, hogy ez nem fog menni, és rendkívűl rendesek voltak, vissza is adták a pénzem, majd a következő hajóval visszatértem a tiszta, kultúrált Ao Nang részre.

Phi-Phi sziget

Ez a sziget és a vonzáskörzete egy csoda, mindenkinek ajánlani tudom. Krabitól komppal 2 óra alatt lehet megközelíteni, napi 4x megy járat. A közönség fele nagyjából 1-2 napra látogató házaspár/család, a másik fele pedig a 18-20 év körüli “backpacker” közönség. Ha az előbbibe tartozol, érdemes a sziget déli részén foglalni szállást, befizetni pár szervezett hajós túrára, és elkerülni a helyi strandot. Ha az utóbbiba, akkor foglalj helyet a belvárosba a DormsIn nevű hostelbe, majd csatlakozz az Ibiza hostel medencés bulijába a strandon, este nézdmeg a parton lévő, tüzes pálcákkal zsonglőrködő thai clownfiestát, majd utána az Apachébe érdemes bulizni menni. Szállást nem kell előre foglalni, és ne maradj te se 2 napnál tovább, ha csak nem bírod ennél tovább a másnaposságot. Személyes story jön.

Az első estét az Ibiza hostelbe foglaltam, megint csak, mert baromi olcsó volt. Délután 4-kor már ment a medencés buli, mindenki tombol, a hostel ágyak szabályosan remegnek a zenétől. Na itt megint olyan érzésem volt, hogy ugyan miért teszem ezt, de körbejártam a szigetet és megismerkedtem egy elképesztő Kanadai párral akikkel végig beszélgettük a parton az egész estét, így csak aludni tértem vissza, amikor már éjfél után kevésbé volt zajos a hely. Érdemes megnézni a tüzijátokot, elképesztő (az első alkalommal), hogy milyen akrobata mutatványokat csinálnak egy égő bottal a kezükbe. Én a hajós túrákat elengedtem, mert korábban (3 éve) már túl voltam ezen. Ami viszont nagyon nagy élmény, az a kajak bérlés. 3000 HUF-ért 2 órára lehet bérelni a parton kenut és egészen elképesztő élmény körbe kajakozni a szigetet. A víz türkiz kék, látni, ahogy úszkálnak a halak, még akár 3-4 méter mélyen is. Ezenkívűl még érdemes a kilátóba ellátogatni, ez nagyjából 30 perc séta a városból, fel a hegyre. Mindenkinek ajánlani tudom a szigetet, de pár napnál több időt nem érdemes itt tölteni, annyira sok látnivaló nincs, a természetet leszámítva.

Phuket

5 nap után, megint csak komppal átutaztam Phuket szigetére. Erről a helyről egészen biztosan hallottál, hiszen ez Tájföld leglátogatottabb helye Bangkok után. Ohh boi. Nehéz ezt a paragrafust megírnom anélkül, hogy ne tűnjön egy hatalmas szardobálásnak, de ez van. Ajánlom, hogyha ide utazol, a Kata illetve Karon strand/városban foglalj szállást, ezek kevésbé zsúfoltak. Ha ne adj isten, valamiért, ezután a bejegyzés után is Patong-ba foglalnál, hát akkor ez fog rád várni.

Patong

Alapvetően Táj lakosokon kívűl a város döntő többsége Orosz túrista, több sztory is terjed arról, hogy ez egy Orosz város. Én hallottam olyanról is, hogy az orosz maffia lefejezetett 1-1 prostituáltat a strandon, de azt gondoltam, túloznak. 4 itt töltött nap után bátran állítom, hogy tényleg a város gyakorlatilag olyan, mintha Moszkávban lennék, csak eszméletlen meleg van. Nekem nincs bajom alapvetően velük, de sajnos én nem a barátságos arcukat láttam, az utcákon illetve strandon, vagy a bulizóhelyeken. Ezenfelül, gyakorlatilag annyira zsófolt, zajos, mocskos a város, mint Bangkok. Az utcán végig az az érzésed, hogy valaki elakarja kérné a pénzed, vagy masszázs, vagy étel, vagy ping-pong show, vagy akármi miatt, gyakorlatilag nincs egy perc nyugtod sem. Mikor utoljára pár éve itt jártam, közel se volt ennyire rossz a helyzet, de a mostani az vállalhatatlan, úgyhogy én abszolút nem ajánlanám senkinek, aki pihenésre vágyik. Búvárkodásra Phi Phi alkalmasabb, ezenfelül az egyetlen látnivaló egy kilátó és egy hatalmas, aranyozott Buddha szobor.

Freedom strand

Ha viszont úgy döntesz, hogy valamilyen okból mégis Phuket felé vennéd az irányt, van remény. Egy “szabadság strand”  nevű hely az, ahol magad mögött hagyhatod a tömeget, a zajt, s a koszt. Hófehér homok, türkizkék víz – elképesztő kilátás. Két út vezet ida, az egyik Patongról hajóval, ami 10 perc, ellenben borzasztó drága, nagyjából 12.000 HUF/fő. Elsőre indokolatlannak tűnik a magas ár (Krabin ugyanez a táv hajóval 1500 HUF) de a másik bejárat a szomszédos hegyen keresztül vezet. A legpraktikusabb módszer az, ha robogóval felmegy az ember a hegyre, majd egy rövid sétával le lehet érni a partra.

Nekem nagyon hiányzott valamilyen aktivitás, úgyhogy korán keltem és lesétáltam (illetve inkább fel) a 6km-es utat a hegyre, majd le a hegyről a lépcsőn. Lélegzetelállító a hely, a szemetelés mindenhol tiltott (80.000 HUF a bírság) és úgy tűnik, tartják is az emberek. Egy darab étterem van (One and Only néven), az országhoz képest kicsit drága, nagyjából 2000 HUF egy tál étel, de elképesztően jól főznek. Nekem nagyon szép élmény volt, nem csak a strand, de az út felfele és vissza is.

Hogyan tovább?

Vasárnap (17/2) megyek tovább Vietnámba, így a követző 2-3 hetet ott fogom tölteni. Ho Chi Min városba landolok, így ott kezdődnek a kalandok, de terveimbe van Hoi An (Lámpás fesztivál), Hanoi, Nha Trang, Halong öböl, Lak sziget meglátogatása. Ha van bármilyen infód, amit azt gondold, érdemes megnézni, illetve olvasnál róla, írd meg kommentben. Már kaptam néhány tippet Instagramon keresztül, úgyhogy csak így tovább!