Itt a nyers blog, egy olyan témakörben, amiről senki nem “mer” nyíltan beszélni. Ami fölött mindenki szemethuny. Amit nem mondanak ki a családi rendezvényeken, mert ellentéteket szül. Ideje felébredni, emberek.

Ma pontosan egy hónapja vagyok újra Magyarországon, így volt időm belerázódni a nagy Magyar valóságshowba, mert nagyjából ehhez tudnám hasonlítani az egészet. Éltem 3 különböző országban és közel másik 30-at meglátogattam hosszabb és rövidebb időre, így úgy érzem, talán naív vagyok, de van összehasonlítási alapom. Fel volt töltve a türelmi tank három hónap backpacking után, elnézően jöttem haza, de ez napról napra fogyott, mivel szinte mindenhol a mutyi, a hülyének nézés, az átvágás jön le és ma elszakadt a cérna.

Egy küldöldi, pontosabban kínai munkavállalói vízumhoz kellet erkölcsi bizonyítványt kikérnem. A gond ott kezdődik, hogy természetesen ezt angolul kéne a munkáltatónak, de ma Magyaroszágon 2019-ben erre nincs lehetőség. Európai Uniós tagállam lévén nem vagyunk képesek kiállítani ezt, csak Magyarul. Vajon miért? Hát persze, hogy azért, mert valaki itt megint jól jár. De ne rohanjunk előre.

Egy megoldás marad, az, hogy lefordíttatom és itt indult el a szarlavina. Természetes, hogy a külföldi cég vagy nagykövetség szeretne biztosra menni, hogy a fordított szöveg megegyezik a forrásnyelvi szöveggel. Ezt (mint utólag kiderült) minden ország, vagy cég különböző elvárás alapján bírálja el és ez nagyon fontos. Ellenben a legtöbb Magyar céggel vagy szövetkezettel, ahol is csak a “Hiteles” fordítás elfogadott az OFFI-tól, avagy Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Zrt.

Mi is az a hiteles fordítás – avagy welcome to Mutyi land.

“Fordítás az a tevékenység, amelyet egy forrásnyelv és egy célnyelv ismerője végez annak érdekében, hogy a forrásnyelven megfogalmazott szöveget a célnyelven előállítsa olyan eredménnyel, hogy az adott szöveg témájához értő, és a két nyelvet legalább a fordítóval azonos szinten ismerő másik szakember a kész munkát az eredetivel egyenértékűnek fogadja el.” Forrás: http://offi.hu/hiteles-forditas

Ez eddig rendben van, noha már ez is sántít, mert mi alapján mondja azt valaki, hogy ő ért mindkét nyelvhez és mitől szakember? Ez sincs pontosan megfogalmazva, de ez csak a fordítás része. Ezt lehetne pontosítani, például úgy, hogy “egy adott tanúsítvánnyal rendelkező másik szakember értékeli a kész munkát”.

Mitől lesz „HITELES” a fordítás és mit is jelent ez pontosan?

“A hiteles fordítás fogalmát jogszabály nem határozza meg. Az irányadó jogi normákból az a következtetés vonható le, hogy Magyarországon hiteles fordításnak az minősül, amelyet az annak készítésére feljogosított szervezet hiteles fordításként bocsát ki.

A hiteles fordítást úgy definiálhatnánk, hogy az olyan lektorált fordítás, amelyet a hiteles fordítás végzésére jogosított szerv/személy készít a belső szabályzatában előírt tartalmi és alaki kellékek figyelembevételével, és amely azonos súllyal alkalmas a hatósági eljárásokban való felhasználásra, mint a forrásnyelvi irat.” Forrás: http://offi.hu/hiteles-forditas

Tehát nincs jogszabály arra, mitől lesz ez fordítás hiteles. Viszont, az pontosan meg van fogalmazva, hogy erre EGY darab szervezet adhat ki igazolást, az pedig az OFFI. Szerintetek ki a tulaja? 100%-ban az állam, SUPRISE SUPRISE! De vajon miért? Azért nincs jogszabály, mert ha lenne, akkor lenne esélye más piaci szereplőnek is versenyeznie, így viszont egyszerűbb volt megoldnai. Hát nem teljesen röhej?

A második bekezdésben pedig gyakorlatilag azt fogalmazzák meg, hogy az számít hiteles fordításnak, amit ők a belső leírásuk alapján jónak találnak. Tehát az egész fordításos művelet az állam tulajdonában és befolyásalása alatt van. És ha ehhez hozzávesszük azt, hogy a piaci ár 4x-ért dolgoznak és azt is, hogy ők a kizárólagosan „elfogadott/hiteles” fordítok, akkor megkapjuk az eredményt. Vagyis, hogy hogyan szabályozzák korlátozzák a piaci szabad versenyt a saját előnyükre.

Az a legszomorúbb, hogy ez így rendben van és el van mindenki által fogadva. Hogy az emberek – és itt főleg a huszonévesekre gondolok – nem állnak fel, csapnak az asztalra és mondják azt, hogy „elég volt!”. Miért tehetik meg azt, hogy mindenkit hülyének néznek, mindenféle következmény nélkül?

Konkluzió, avagy mit lehetne változtatni?

Több dolog van, amit javasolnék. Először is minden hivatalos dokumentumot elérhetővé kéne tenni legalább angolul. Ez segítené a magyarok életét is sok esetben, különböző külföldi vízumok esetében, továbbá a külföldön élőknek is megkönnyítené a helyzetét. Ami viszont szuper, hogy jelenleg az “Erkölcsi tanusítványt” évente 4x téritésmentesen ki lehet kérni, úgyhogy ez már egy jó irány.

A másik pedig a fordítások transzparensé tétele. Itt én két megoldást látok.

A. Legyen egy jogszabály arról, hogy mi a definiciója “Hiteles Fordításnak”. Ezt lehetne fogalmazni úgy, hogy “Egy bizonyos szakmai tudással rendelkező (itt konkrét elvárást, tanusítványt felállítanék) intézmény által készített fordítás”. Ezt egy független, akár állami szervnek kéne csinálni, azután, hogy jogszabály készülne arról is, mi számít pontosan hiteles fordításnak. Ezután, közvetlenül én nem engedném, hogy csak az állami szervnél lehessen fordítási igényt felvenni, mert így ez az állami szerv, a kizárólagos jog miatt előnybe részesülne a piac többi szereplőjével szemben. Bármilyen fordítást egy másik, különböző ügynökségen keresztül lehetne rendelni, a normál piaci áron.

B. Ugyanúgy definiálni a “Hiteles Fordítást” majd az ehhez szükséges tanúsítványt elérhetővé tenném az ország bármely cégének, aki megfelel a felállított konkrét elvárásoknak – ez pedig ellenőrízhető lehetne a kormány oldalán, hogy pontosan mely cégek készíthetnek “Hiteles fordítást”. Ezzel eltűnne a piaci egyenlőtlenség, illetve létre jönne a szabad piaci verseny, ahol minden cég ugyanolyan eséllyel jutna megrendeléshez. Ez pedig organikusan állítaná be a piaci árát a “Hiteles fordításnak”, mint szolgáltatásnak

Én azt gondolom, hogy a B verzió lenne a célra vezető hosszú távon. Te mit gondolsz, hogyan lehetne megoldani ezt a problémát? Egyáltalán probléma-e ez?